A tűz hirtelen jön és gyorsan terjed, ezzel hatalmas károkat okozva. A lakástüzek leggyakoribb okozói a konyhai eszközök. A tűz csendben terjed, és mire észre vennénk a vele járó hatalmas füstöt, legtöbbször már túl késő. 

A kár mérséklésének legjobb módja a tűzjelző rendszer. 

A rendszer a környezetet folyamatosan figyeli érzékelőivel és jelzéseket ad le a központnak. A füst érzékelőkön kívül létezik még gáz-, hőmérséklet- és lángérzékelő is. A tűzjelző rendszerek figyelmeztetnek minket valamilyen hanghatással és értesítik az illetékes tűzoltó központot is egyben. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai szerint minden meghatározott nagyságú területen kötelező a tűz- és távfelügyeleti szolgáltatás alkalmazása. A Sarkadi Alarm távfelügyelete az 54/2014 (XI.30.) BM rendelet előírásai szerint a tűzjelző központból érkező jelzéseket automatikusan megszűri, a tűzjelzéseket közvetlenül, elektronikusan, IP-alapon továbbítja a katasztrófavédelem PAJZS műveletirányítási rendszerébe. 

A tűzjelző központok felépítése 

A riasztó központokkal ellentétben a tűzjelző központok nem tartalmaznak beépített kommunikátor egységet. Alapvetően úgy tervezték, hogy folyamatos kezelő személyzet van mellette és az ő feladata a riasztás valódiságáról meggyőződni, valamint a hatóságot értesíteni. A technológia rohamos fejlődése és a tűz terjedési sebességének felgyorsulása azonban felülírta mindezt, így ma már a hatóság írja elő a távfelügyeleti igényt és az átjelzés módját az engedélyezési eljárás során és az üzembe helyezésnél ellenőrzi is mindezt. 

Tűzjelző központot saját elhatározásból is lehet felszerelni, de ugyanazok a feltételek vonatkoznak a működtetésére és a távfelügyeletre, mintha a hatósági előírásoknak megfelelően történt volna a bekötés. A távfelügyeleti modem felszerelése sokszor csak az utolsó pillanatban, közvetlenül az üzembe helyezéskor történik meg, annak ellenére, hogy a tűzjelző terveken is szerepel a távfelügyeleti átjelzés megvalósítása. 

A távfelügyeletre kötött tűzjelző központoknál jelzés esetén a távfelügyeleten késleltetés nélkül átmegy a tűzjelzés a Katasztrófavédelem Bevetés Irányítási Központjába. A bevetésirányítás vezérlésével történik a tűzoltóság kivonulása a helyszínre. Amennyiben a tűzjelző központ hiba jelzést küld, a távfelügyelet saját hatáskörében intézkedik az üzemeltető felé. 

A tűzjelző központok üzemeltetése 

A tűzjelző központok üzemeltetésével kapcsolatban számos kötelezettsége van az üzemeltetőnek a távfelügyelet mellett, ilyen például a rendszeres karbantartás. A tűzjelző rendszerek karbantartási ciklusa 6 hónap. Az auditálást csak szakember végezheti és szigorúan dokumentálni kell a karbantartási naplóban. Az ellenőrzés során az üzemeltető felelőssége a karbantartás kezdetének és végének bejelentése a katasztrófavédelem felé, az indokolatlan kivonulás megelőzése érdekében. Valamennyi érzékelőt, kézi jelzésadót, hang és fényjelzőt, beavatkozóegységet 1 év alatt feltétlenül át kell vizsgálni. 

Az átjelző modem alapvetően a tűzjelző rendszer elválaszthatatlan részét képezi, mégis külön karbantartási szerződést kell kötni rá, mert jellemzően a távfelügyeleti céghez tartozik. Az üzemeltető felelőssége, hogy olyan céggel kössön karbantartási szerződést, akinek megvan a jogosultsága az adott típusra és a szerelő érvényes igazolvánnyal rendelkezik a tevékenység elvégzéséhez. A szabályok szerint fél évente elég ellenőriztetni a rendszert, indokolatlan riasztások esetén azonban a katasztrófavédelem rendkívüli karbantartást rendelhet el a hibás működés kiküszöbölésének érdekében. 

Téves tűzátjelzések lemondása 

A katasztrófavédelem egységes hívószámot vezet be a hozzá érkező téves tűzátjelzések lemondására. A központi hívószámot akkor kell tárcsázni, ha a katasztrófavédelem által felügyelt helyre bekötött beépített tűzjelző, vagy tűzoltó rendszer valamiért működésbe lép, azonban nincs valós tűzeset. 

A téves tűzátjelzés lemondására szolgáló központi hívószámok: 
elsődleges hívószám: (66) 951 416 
tartalék hívószám: (30) 159 0697 

Tűzjelző rendszerek két főcsoportja 

Hagyományos tűzjelző rendszerek 

Ennek a típusú tűzjelző rendszernek az alkalmazása visszaszorulóban van, de kisebb szerkezetű épületekben máig előszeretettel használják kedvező ára miatt. Az érzékelők egymással párhuzamosan kötöttek, így több helyiség esetén nehéz megállapítani a tűz pontos helyét. Ugyanakkor léteznek címezhető, hagyományos tűzjelző rendszerek, ahol az áramkörön belül címezve vannak az érzékelők, így a tűz pontos helye könnyen megállapítható. 

Címezhető tűzjelző rendszerek 

Intelligens tűzjelző rendszerként is lehet róla hallani, az analóg kifejezés pedig a folyamatos mérésre utal. A riasztás helye minden esetben beazonosítható, a rendszer képes adatfeldolgozásra, és a hibaüzenetei differenciáltak. A jelzések egy mikroprocesszor segítségével kerülnek feldolgozásra, ami egy algoritmus szerint értékeli a paramétereket. 

A környezeti hatásokat figyelembe véve a riasztási határértékek automatikusan változnak. Ezáltal jelentősen lecsökken a téves riasztások száma. 

Tűzjelző rendszerekre illeszthető érzékelők típusai 

Füstérzékelő: Az eszközben egy szívóberendezés szívja be folyamatosan a levegőt a csőhálózatba. 

Miután a levegőt megszűrte a portól és egyéb szennyeződésektől, az érzékelőkamrában az eszköz lézerfény segítségével „kutatja” az esetleges füstrészecskéket. A lézeres technológiának köszönhetően képes az olyan kezdetleges füstöt is észlelni, amit még az ember nem biztos, hogy érzékel. 

Hőérzékelő: Az adott terület hőmérséklet változását figyeli. A mérés módja szerint két típust különböztetünk meg. Az egyik figyeli a hőmérsékletet és egy előre meghatározott érték elérése után riaszt, míg a másik a hőmérséklet változásának sebességét vizsgálja. 

Kézi jelzésadó: Ezzel szinte mindenki találkozott már, nagyobb intézményeken belül (pl.: iskolák, áruházak) jellemző alkalmazásuk. Használata pedig igen egyszerű. Be kell törni az üveglapot, majd megnyomni a mögötte lévő gombot. 

Lángérzékelő: A lángfázissal induló tüzek gyors észlelésére szolgálnak, hatékonyan és megbízhatóan működik akár kültérben is. A más típusú érzékelők számára zavaró környezeti hatások legtöbbje a lángérzékelő hatásfokát nem rontja. 

Égés következtében az energia csupán 60-70%-a távozik hő formájában, a többi elektromágneses sugárzásként jelenik meg. Ezt használja ki a lángérzékelő. Az infravörös lángérzékelő 850 nm-nél nagyobb hullámhosszú sugárzásra, míg az ultraibolya lángérzékelő a 300 nm-nél kisebb hullámhosszú sugárzásra reagál. 

CO, szén-monoxid érzékelő Gázérzékelő: Használatuk családi házakban, garázsokban és parkolókban a legelterjedtebb, hiszen itt a legvalószínűbb az olyan mérgező gázok kialakulásnak az esélye, mint a földgáz, propán-bután, és szén-monoxid.